„Mióta az Univerzum megteremtetett a sodródó porszemekből, Én vagyok az éhség! A világok pusztítója, planéták bekebelezője. Én vagyok az, aki megtestesíti számotokra a jó és a rossz fogalmát, miközben igaz valómat elmétek felfogni sem képes. Én, vagyok Galactus! És a világotok immár az enyém."
Galactus a jelenlegi világegyetem előtt létezett univerzum pusztulásának egyetlen túlélője. Neve eredetileg Galan, és a humanoidok lakta édeni Taa bolygón született, ahol az akkori világ legfejlettebb civilizációja élt. Azonban ez az univerzum hanyatlásának végső stádiumába érkezett. Születése a kaotikus ködből és sűrű ősanyagból álló „kozmikus tojásban” bekövetkezett Ősrobbanás eredménye volt: a robbanás szétvetette az ősanyagot, amelynek jelentős része csillagokká és bolygókká állt össze.
Az így létrejött univerzum több milliárd éven át tágult, majd megkezdődött az újabb évmilliárdokig tartó összehúzódási folyamat. Minden anyag egy központ felé zuhant, ahol egy új „kozmikus tojássá” állt össze. Taa népe az egyik legutolsó volt a még létező civilizációk között. A világegyetem pusztulása halálos mértékű sugárzást idézett elő, amely a környező bolygókon kipusztította az életet. Galant, aki űrkutató volt, kiküldték a kozmoszba, hogy találjon módot Taa megmentésére, ám az expedíció nem járt sikerrel.
Ezt követően a sugárzás elpusztította a bolygó egész lakosságát, mindössze néhányan maradtak életben. Mivel tudta, hogy pusztulásuk elkerülhetetlen, Galan azt javasolta a megmaradottaknak, hogy haljanak dicső halált: repüljenek bele egyenesen a kozmikus tojás közepébe. Miközben az űrhajó úti céljához közeledett, a sugárzás valamennyi utast elpusztította Galan kivételével, aki meglepődve tapasztalta, hogy testét új energia járja át.
A haldokló univerzum lelke megvédte Galant és hajóját a tojás belsejében pusztító hatalmas gravitációs viharoktól és hőtől (feltételezhető, hogy ez a „Lélek” a jelenlegi világegyetem életerőit adó Öröklét előző inkarnációja volt). A Lélek kapcsolatba lépett Galannal és elmondta neki, hogy mindketten meghalnak, de újjászületnek, és Galan átalakul a világpusztító Galactusszá. Ezt követően a tojás magába szívta Galant. Sosem tudjuk meg, mennyi idő telt el az előző világegyetem halála és a jelenlegi születése között – tekintve, hogy az idő fogalma az előző világegyetem után megszűnt létezni -, de végül megtörtént a második Ősrobbanás, amely létrehozta a mostani univerzumot.
Újjászületett az Öröklét és a Halál, a két örök létező, és a lényt, aki azelőtt Galan volt, újjáteremtett hajójával együtt szintén kivetette az űrbe a robbanás (az egy időpillanatban történt születés miatt nevezi Galactus testvéreinek az Öröklétet és a Halált). A fejlődő Galactus évezredeken át sodródott hajójával az űrben, miközben az új univerzumban lassanként kialakult az élet, köztük az a faj, amelyből később az Univerzum Atyjai lettek. Galactus hajóját történetesen észrevette az egyik szemlélő (a szemlélők népe ősi civilizáció, amelynek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje az univerzum eseményeit).
Ez a szemlélő (a Földre felügyelő Uatu egyik társa) leszállította a hajót bolygójára, és tanulmányozni kezdte. Vizsgálódásai során rájött, hagy a hajó belsejében fejlődő lény egyre növekvő hatalmát és erejét arra használja majd, hogy energiaéhségét bolygók elpusztításával és energiájuk magába szívásával csillapítsa. Felismerve a veszélyt, amelyet Galactus jelent a kozmosz számára, a szemlélő először úgy döntött, hogy megsemmisíti, mielőtt a lény teljes ereje birtokába jut, végül mégis tartotta magát a szemlélők fogadalmához, amely szerint nem avatkoznak bele a világ eseményeinek menetébe, és útjára engedte a hajót.
A fiatal Galactus rájött, hogyan használja hatalmas erejét, és készített magának egy páncélöltönyt, hogy képességeit könnyebben irányíthassa. Ezután hajóját egyfajta inkubációs kamrává alakította, amelyben évszázadokat töltött el, míg jelenlegi formája kifejlődött. Az inkubátor-űrhajó végül orbitális pályára állt a lakott Archeopia bolygó körül. Az archeopiaiak nem bántották a hajót, ám néhány évvel később űrmartalócok armadája közelítette meg a világukat. A kalózok fegyvernek hitték Galactus hajóját és megtámadták.
Galactus fejlődése az inkubátorban véget ért, felébredt, megsemmisítette a rablóbandát, majd energiaéhségében magába szívta Archeopia bioszférájának energiáját. A planétán minden élet kipusztult, csak a túlélők egy kis csoportja tudott elmenekülni (az archeopiai faj maradékát az élő Ego bolygó pusztította el végérvényesen). Az elkövetkező ezer év alatt Galactus óriási űrbázist épített magának, egy világhajót, amelynek a Taa II nevet adta. A bázis építése az Archeopia-rendszer teljes megsemmisülését eredményezte.
Galactus olyan bolygókat kutatott fel, amelyek rendelkeztek azokkal a - részben ismeretlen - energiákkal, amelyeket életben maradása érdekében magába szívott. Az első néhány ezer évben Galactus csak olyan planétákat pusztított el - néhány évszázadonként egyet -, amelyeken nem talált értelmes létformát; ez alól egyedül Archeopia volt kivétel. Azonban az idő múlásával csökkent az „étkezések” között eltelt idő, és Galactus kényszerhelyzetbe került: ha nem talál a létfenntartásához szükséges energiával rendelkező bolygót, lakott világokat is el kell pusztítania. Nehezen ugyan, de visszaszorította magában a korábbi önmagához hasonló értelmes lények iránt érzett rokonszenvét: úgy gondolta, hogy magasabb rendű lény lévén joga van elvenni mások életét, hogy a sajátját fenntarthassa. Ezen kívül meg volt győződve arról, hogy létezésének értelme egy egyelőre ismeretlen akarat tervének végrehajtása, ami teljes mértékben jóváteszi majd az általa okozott pusztítást.
Egy későbbi időpontban Galactus a lakott Zenn-La elpusztítására készült, ám Norrin Radd, a bolygó egyik lakója egyezséget ajánlott neki: Zenn-La megkímélése fejében Galactus hírnöke lesz, és segít a megfelelő energiával rendelkező lakatlan bolygók felkutatásában. Galactus elfogadta az ajánlatot, és átváltoztatta Norrin Raddot az Ezüst Utazóvá. Így történt, hogy később egy napon Galactus elszánta magát az energiában gazdag Föld elpusztítására.
Az Utazó ekkor fellázadt ellene, ráadásul Reed Richards, a Fantasztikus Négyes vezetője is keresztülhúzta Galactus számításait: megfenyegette, hogy beveti ellene a Végső Semlegesítő elnevezésű, földönkívüli eredetű fegyvert, amely még Galactussal is képes végezni. Galactus kénytelen volt megígérni, hogy békén hagyja a Földet, ám az Ezüst Utazót megbüntette: olyan energiapajzsot vont a bolygó köré, amely lehetetlenné tette az Utazó számára, hogy elhagyja a Földet. Richardsnak tett ígéretét egyszer szegte meg, amikor a tudós kérésére visszatért a Földre, hogy megküzdjön a Szphinxszel, ám a csatát követően Richardsnak egy csel segítségével sikerült felújítania Galactus ígéretét. Eközben azonban számos lakott bolygót fosztott meg az életadó energiától, hogy éhségét csillapítsa.
Pusztító hadjáratának az idők során híre ment, és Galactust az ismert univerzum valamennyi űrjáró civilizációja a legfőbb veszélyként tartotta számon. A planétapusztítónak új hírnökökre is sikerült szert tennie. Amikor éhségétől hajtva, akkori hírnöke cselének köszönhetően ismét megpróbálta bekebelezni a Földet, Galactus már olyan régen nem „evett”, hogy energiájának utolsó tartalékait fogyasztotta, így a Föld harci szövetségbe tömörült szuperhőseinek sikerült győzelmet aratniuk felette. Galactus az energiahiány miatt már haldoklott, mikor Reed Richards megmentette az életét.
A hálás Galactus barátságot esküdött Richardsnak, és ismét megfogadta, hogy többé nem támadja meg a Földet. Fogadalmát hosszú ideig be is tartotta. E földi látogatása idején fogadta szolgálatába legújabb hírnökét, Novát. Galactus folytatta planétapusztító hadjáratát, megsemmisítette a Skrull Birodalom vezérbolygóját, káoszba taszítva ezáltal az egész birodalmat.
Galactus ezután lett az Univerzum Vénjeinek (Elders of the Universe) első számú célpontja. A Vének hite szerint Galactus halálával oly mértékben felborítanák az univerzális erőviszonyokat a jó és a rossz között, hogy ezzel újraindíthatnák a kozmoszt egy újabb Ősrobbanással. A Vének ezzel azt akarták elérni, hogy haldokló fajuk is újjászülethessen, és egy alternatív realitásban sikerült is végrehajtaniuk tervüket. A Vének, Galacti néven új fajként jelentek meg, akik veleszületett kozmikus erővel rendelkeztek, ezáltal fajuk a leghatalmasabb társadalom lett.
És a végére egy kis plusz infó. Galactus létrejötte óta teljes világegyetem lakható bolygóinak 24%-át falta fel vagy pusztította el más egyéb módokon.
Én Ben voltam, és köszönöm, hogy újra velem tartottatok.
Képgaléria
