„Bármelyikük győz… mi veszítünk.”

Láthattuk ezt a híres mottót egy bizonyos plakáton 2004-ben. Ezen a poszteren két nagyon jól ismert, félelmetes szörny látható. 😉

Az egyiknek fényes kitinpáncél fedi be a testét és sav folyik az ereiben, a másik különleges lény, pedig rendelkezik egy rendkívüli képességgel, mégpedig vére semlegesíti az ellenfele maró hatású testnedveit. Ők a yin és a yang. ☯️

A most bemutatott darabot direkt a heti témánkhoz bányásztam elő a dobozlabirintusunk mélyéről. Csupán egy hajszálon múlt, hogy vissza tudtam időben érni, mielőtt végleg elnyelt volna engem is a szörnyekből és mitikus lényekből álló varázslatos világ.

Na, de vissza a valóságba… a téma mellyel a héten foglalkozunk, az a crossover-ek a fikciókban.

Crossover, ami nemes egyszerűséggel magyarra fordítva „keresztezési pont”. Ezt a kifejezést használjuk arra, amikor két egymástól független történet összefonódik, egymásba kapcsolódik egy pontot. Ez a pont lehet képregényekben, mozifilmekben, sorozatokban, videójátékokban, stb…

Ilyen jellegű együttműködés például a Batman és Superman közös történetei egy időben, amelyből aztán kinőtte magát az egész Igazság Ligája, Hulk és Rozsomák sztorija, ahol Rozsomákot bevezették a Marvel Univerzumba és nem utolsó sorban, akikről szólni fog ma a történetünk, Alien és Predator meséje.

Az Idegenek és a Ragadozók közös története egészen 1989-ig nyúlik vissza. Az amerikai Dark Horse Comics kiadásában megjelent a Dark Horse Presents híres 34.-35.-36.-ik száma: az Aliens, Predator és az AvP. Az Alien és Predator történet összekapcsolásával, de az igazán nagy áttörést rá 15 évvel, 2004-ben érték el, miután megfilmesítették eposzukat. „A Halál a Ragadozó ellen” folytatására nem kellett sokat várni, 2007-ben már mozijegyet válthattunk a második részre.

A Sideshow Collectibles jóvoltából, a témát kedvelő rajongók szíve vágya is teljesülhetett.

Méghozzá úgy, hogy az ügyes tervezőik és a szobrászaik segítségével életre keltették az „Aliens vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen 2.” című film egy „kimaradt” jelenetét.

De még ha benne is lenne a filmben ez a harcjelenet, a csatornában uralkodó sötétség miatt sem lennének igazán kivehetők a részletek.

Egy igen ritka és közkedvelt diorámáról van szó, melyből mindösszesen 900 darabot adott ki a cég. Ezek közül 300 db esetében láthatjuk a Predatort maszkkal és anélkül.

Kibontás után, már az összeszerelés sem volt egy sétagalopp.

Rengeteg különálló alkatrész várja a ragyogó tekintetű rajongókat, hogy büszkén a helyükre illesszék őket.

Méretek

Magassága: 40.64 cm
Szélessége: 40.64 cm
Hossza: 26.67 cm
Súlya: 6.8 kg
Anyaga: műgyanta

Mivel nem kaptunk szerelési útmutatót, – pedig arra igazán nagy szükség lett volna – egy kis matekozás után sikerült helyes sorrendben a Predator köré építeni leigázott ellenfeleit.

Került egy példány a kezébe, a feje fölé emelve, ezzel is hatalmas erejét fitoktatja. Még ha első látásra nem is látszik, de plusz egy ponton biztosítva van a támadó Sárkány, jobb lábával a Predator combjára támaszkodik, ezzel is fixálva a pozíciót.

A második szerencsétlenül járt áldozat a Vadász lába alatt helyezkedik el, ezzel is mutatva, hogy csak egy elnyomni való cigicsikk.

A harmadik épp, hogy csak előbukkant a csatorna szutykos vízéből, máris horogra akadt.

Ahogy korábban utaltam rá, – és a mi esetünkben is igaz – az exkluzív csomag két cserélhető fejet tartalmaz. A már jól megszokott sisakkal ellátott fej és egy önmagából kissé kivetkőzött, dühöngő portré között variálhatunk. Már csak a festés miatt is, én a vicsorgó kiegészítő mellett tenném le a voksomat, ha választanom kellene.

A maszk nélküli portré festése hagy némi kívánnivalót maga után. Fiatalabb testvéreivel nem tudja felvenni a versenyt, viszont korából adódóan már igazi műkincsnek számít.

Ha a teljes összképet nézzük és a portré apró hiányosságaitól eltekintünk, akkor egy igazán szép, remekül kidolgozott szoborról van szó.

Nagyon szép élénk zöld színűvé sikerült varázsolniuk az Alienek vérét. A csatorna vízének mocskos árnyalata és a hullámok alakja is hűen tükrözi a valóságot.

Talapzata nagyon összetett, lépcsőzetes kialakítású.

A különböző szintek, más-más díszletegységet mutatnak be. Úgy, mint a szennyvíz, a rácsos palló és a savmarta beton.

Ahogy a rácson a fény átszűrődik, szinte én is egy
félhomályos kanálisban érzem magam.

Csak nehogy az egyik árny meginduljon felénk. 😱

Az Ördög a részletekben lakozik…

Bár a sok-sok elemet külön-külön összeilleszteni nem volt egyszerű, mégis így áll össze egy tökéletes, részletgazdag egésszé a mű. Az ostor fogaitól kezdve, az ágyúkon keresztül az Alienek kifolyó belsőségein át egészen az utolsó négyzetmilliméteréig tartogat látnivalót a szobor.

Képgaléria

8.3

Pozitívumok

  • Az alapvető konstrukció, azaz a mű részei mennyire illeszkednek egymáshoz, mennyire tartják magukat, mennyire stabil a kialakítás: 10/1, 10/10 (utáltam összerakni, de ha kész van, azt az Isten se borítja fel)
  • Általános dizájn, azaz a karakter testtartása, öltözéke, egyéb kiegészítői és maga az egész koncepció mennyire adja át a várt összhatást: 10/15 (bár én az Idegeneknek szurkoltam, nem tudok dicsérő szó nélkül elmenni a szobor részletessége mellett)
  • Végül, de nem utolsó sorban számomra a portré kidolgozottsága jelenti a szobor egyik fő sarokkövét: 10/5 (a sisakos fej nagyon szép, sajnos a másik nem nyerte el a tetszésemet)

Negatívumok

  • Nincs hozzá szerelési útmutató.
  • A sisakos fej nagyon szép, de a másik nem nyerte el a tetszésemet.
Szerző: Cheryl
Dátum:
Kategóriák: Bemutatók Sideshow

Hozzászólások

Nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

További olvasnivalók



preloader